1. Az első differenciálmű/tengely nyomatékát egy pár hajtótengelyen keresztül továbbítják a kerekekre. A jobb oldali hajtótengely belső vége a jobb differenciálmű oldali fogaskerekeihez van hornyolva. A bal oldali hajtótengely belső végén egy rövid bordás van, amely a bal oldali fogaskerékhez kapcsolódik. A mindkét hajtótengely külső végén lévő fülek bordázottak az agyhoz/kerékcsapágyakhoz való csatlakozáshoz. A tengelyek nagy anyákkal vannak rögzítve az agyhoz.
2. Az állandó sebességű kötések a hajtótengelyek belső végein találhatók (CV ízületek), amelyek axiális és radiális mobilitásúak. Minden belső CV-csukló állványos csapágyból és házból áll, amelyben a csuklópánt axiálisan mozoghat, amikor a hajtótengelyek függőleges síkban mozognak a kerekekkel együtt.
3. A golyóscsapágyas CV-csuklók a hajtótengelyek külső végein találhatók. Ezek a csuklópántok radiális, nem pedig axiális mobilitásúak. Hat golyós csapágyakat tartalmaznak, amelyek a belső gyűrű és a csuklótest között gördülnek.
4. Rendszeresen ellenőrizni kell a csuklófedeleket sérülések és kenőanyag-szivárgás jelei szempontjából. A szakadt fedelet azonnal ki kell cserélni, különben a zsanér megsérül. Ha az egyik vagy mindkét csomagtartót ki kell cserélni, a hajtótengelyt el kell távolítani (lásd a 12. alszakaszt).
5. Ha a burkolat megsérül, szét kell szerelni és meg kell tisztítani a csuklópántot (lásd a 13. alszakaszt). Ha valamelyik csuklós elem sérülését észleli, a teljes hajtótengelyt ki kell cserélni.
6. Az ízületek meghibásodásának leggyakoribb tünete a kenőanyag szivárgásának jeleivel együtt a kattanás kanyarodáskor, valamint a szabadonfutásból eredő gyorsuláskor fellépő zörgés és nagy sebességnél a vibráció. A csukló és a hajtótengely-kiemelkedés kopásának meghatározásához fogja meg a tengelyt, és próbálja meg elfordítani egyik oldalról a másikra, miközben tartja a CV-csukló házát. A relatív mozgás a bordák vagy ízületek kopásának mértékét jelzi. Arra is ügyelnie kell, hogy a tengely ne legyen repedve, horpadva vagy meggörbülve.