Az akkumulátor kivezetéseinek és a huzalsaruk oxidációjának elkerülése érdekében rendszeresen tisztítsa meg és kenje meg őket vazelinnel. Figyelje meg a vezetékek csúcsainak csatlakozásának szorosságát és az akkumulátor következtetéseit.
Hasznos tanács: A kereskedelemben kapható réztartalmú kenőanyagok használhatók vazelin helyett, hogy megvédjék a csatlakozókat és a füleket az oxidációtól.
Rendszeresen ellenőrizze az akkumulátor rögzítésének megbízhatóságát az autóban, és szükség esetén húzza meg, hogy elkerülje a monoblokk megrepedését és az akkumulátor elvesztését.
Hasznos tanács: Az akkumulátor monoblokkra átvitt rezgések csökkentése érdekében helyezze az akkumulátort saválló gumiszőnyegre.
Az akkumulátorhoz csatlakoztatott vezetékeket nem szabad túlfeszíteni, ami a burkolat kivezetéseinek meglazulásához és elektrolit szivárgásához vezet.
Rendszeresen, legalább 2 hetente ellenőrizze az elektrolitszintet az akkumulátorcellákban (ha a jármű üzemképes akkumulátorral rendelkezik).
Megjegyzés: Az összes cellához közös fedelű, kondenzátorüreggel ellátott akkumulátorok esetében megengedett az elektrolitszint 2 havonta egyszeri ellenőrzése.
Az elektrolitszintnek minden cellában 5-10 mm-rel magasabbnak kell lennie, mint a leválasztó felső széle, ami megfelel a jelek közötti szintnek «MIN» És «MAX» az áttetsző elemtartó falán.
Hasznos tanács: Az elektrolitszintet a szeparátorok felső széle felett célszerű üvegcsővel ellenőrizni: engedjük le a cellába, amíg meg nem áll a leválasztóban, majd a cső szabad végét ujjunkkal zárva távolítsuk el a a sejt.
Az elektrolitszint helyreállításához csak desztillált vizet adjon hozzá. Ha úgy találja, hogy az alacsony szint oka a csúszós, akkor adjon hozzá ugyanolyan sűrűségű elektrolitot, mint az akkumulátorcellában maradt. Ha a szint a normál felett van, szivattyúzza ki az elektrolitot egy ebonit hegyű gumi izzóval.
Figyelmeztetés: Szigorúan tilos tömény sav hozzáadása az akkumulátorhoz!